1.Rész Első nap

A csodálatos álom világomban barangoltam éppen ami csak is az enyém. Éppen megcsókoltam volna a szőke hercegemet mikor..

-Shara!! Kelj már föl az isten szerelmére! Mindjárt elkésel a suliból!!-lökdösött Emili az ágyamon.

-Csak még 10 percet! -nyöszörögtem 

-10 perc múlva elkésel a suliból úgy, hogy kelj fel!Eszméletlen ez a lány-motyogta miközben ment lefele a lépcsőn.

Pár perc múltán(miután megmosakodtam,fésülködtem és fel is öltöztem) lementem felkaptam a vállamra a fekete halálfejlogós és mindenféle kitűzőkkel ellátott oldaltáskámat. Emili beült a kocsiba és én mellé. Alig 1 perc alatt oda értünk kiderült sokkal közelebb van mint hittem. 1 utca, 1 nyomorult utca választ el a sulitól. Nem hiszem el...

Nagy nehezen kikászálódtam a kocsiból majd intve egyet magam mögé a kocsinkhoz, beléptem a kapun. 

A suli bejárata előtt ott ácsorogtak a diákok. Könnyen ki lehetett venni, hogy kik a menő arcok s kik a "nyomik".

A menők: A lépcsőnél ácsorogtak röhögtek. A lányokon lehetett inkább látni ezt mivel ők, még ilyenkor is szeptemberben mini szoknyában, magas sarkúban és kivágott pólókban ácsorogtak. 

Nyomik: Kis szódás üveg szemüvegbe a tölgyfa alatt ücsörgő kis PS-kel játszadozó csont vékony gyerekek. Akár fiúk, akár lányok elég furinak tűntek abban a szafari sapkában,( Abban a sapkában akarom mondani kalapban aminek a karimájáról kis szúnyog háló lóg) és fehér gumikesztyűben. Juj..

Éppenséggel szét néztem és megakadt a szemem egy lányon aki csak úgy egyedül ücsörög az egyik kintre tervezett padnál. Oda mentem hozzá.

-Szia!-köszöntem zavartan

-Cikiz csak ki.-mormogta

-Hogy mi?-vontam fel a szemöldököm- Én nem akarok senkit se cikizni.

-Tényleg?-nézett rám a fekete hajú lány.

-Tényleg.-nyugtattam meg- Amúgy Shara a nevem.-mosolyogtam

-Én Lily vagyok.-mondta halvány mosollyal.-Új vagy itt?-kérdezte

-Igen..Nem rég költöztem ide a nagynénémhez.-mondtam mikor felültem a padra mellé.

-Értem.. Ahogy látod én emo vagyok és a kinézetem alapján ítélnek meg. Ezért sem barátkozik velem senki. - mondta szomorkásan lehajtott fejjel.

-Ha nem bánod..Akkor én szívesen..-még be sem fejeztem a mondatott a nyakamba ugrott és úgy ölelgetett.

-Dehogy bánom,dehogy bánom, dehogy bánom...-ezt ismételgette tovább Lily míg a csengő félbe nem szakította. 

Bementünk az épületbe ahol az igazgató helyettes állt és várta, hogy érkezzen olyan diák akit vérig sérthet. A "menő" arcok közül megállította a lányokat mivel a mini szoknya és a magas sarkú betett nála elég rendesen. Mi simán elmentünk mellette majd a suliboxokhoz mentünk bepakolni. 

-Juj de szupi! Egymás mellet vannak a szekrényeink!-örült neki elég rendesen..

Kinyitottam a szekrényem majd beleraktam cuccomat. Bementünk a termünkbe ahol helyet foglaltam az egyik egyszemélyes padban amit Lily mutatott. Így egymás mellet ülhettünk. J Meg kérdeztem, hogy milyen órával indítunk majd előszedtem  a hozzá szükséges cuccokat. A matek tanár pár perc múltán bejött az osztályfőnökünk kíséretében.

-Sziasztok gyerekek!-kezdte mély,komoly hangon Mr.Mohn az ofőnk.

-Jó napot!-mondta kórusban az osztály unott hangon.

-Itt van Shara?! Shara gyere ki létszíves!-mondta Mr.Mohn

-Óó egy új diák..szuper..-mondta lekezelően a matematika tanárnő

-Sziasztok!-intettem az oszálynak.

-Mutatkozz be kérlek.

-Rendben..Huu..Sziasztok! Shara Brai vagyok 16 éves. A nagynénémnél lakok mert a szüleim Ausztráliába költöztek a munkájuk miatt. Eredetileg Amerikában laktunk Chicagoban. Most ugye bár ebben a gyönyörű városban lakok Londonban.  Azt hiszem ennyi.-mondtam miközben oda fordultam a tanárhoz aki csak bólintott majd kérte, hogy üljek a helyemre. 

Le is ültem a helyemre miközben az egész osztály szemével kísérte lépteimet.

-Te tényleg Amerikában laktál?-kérdezte a mellettem levő padban ülő fiú.

-Igen.-mosolyogtam

-Na gyerekek!-csapta össze a tenyerét a Matektanár.-Kezdjük!

Itt volt az a pont mikor a kimagasló teljesítményem a matekkal kudarcba fulladt. A matek tanárunk kedves,öreg nénike kb 49 éves...Lenne álmomban mivel ő egy öreg,ronda, zsörtölődő 54 éves tanár akinek az a célja, hogy sorba buktassa meg a diákokat.

*Órák után*

Éppen haza felé baktattam Lilyvel mert kiderült, hogy a mellettünk levő házban laknak a szüleivel. Éppen haza felé baktattunk mikor egy fiú az osztályból megállított minket.

"Valahonnan nagyon ismerős nekem ez a fiú vajon...nem az nem lehet ő nem lehet.."