11.Rész Veszekedések áradata..

-Mi az, hogy ez a kis r*bi nyert?!-háborodott fel Amber
-Ööö..-szóltam
-Gratulálok szívem-ölelgetett Cast
-És mit nyert?!-kérdezte Lily
-Tuti nem ő énekelt a zenénél bekapcsolták a playbeket!-ordította nagyon "szép" angol kiejtéssel.
-Nem is volt zene!-ordította Alexy
-Jaj ti kis süketek!-nyávogta majd karokba font kezekkel vissza ült a helyére.
-Egy tortát kap a nyertes!-mondta a tanár
-Nyamiiiiiiii!- ordította Lily-Milyen torta?!- csillant fel a szeme
-Csoki-válaszolt a tanár.
-Jippi!
-Nyugi- simogattam meg karját.-Mikor kapom meg?!-kérdeztem
-Pillanat és hozom..
Lassan kiment majd bejött egy ismétlem EGY szelet tortával. (!!)
-Mi az, hogy egy szelet torta?!-háborodott fel Lily
-Az, hogy csak egy  szelet..-morogta a tanár majd kiment a szobából.
-Hát ezt ne hiszem el!
-Kell még neked?-lépett oda hozzám Lily
-Nem. Tessék egyed csak-mondtam majd átnyújtottam neki a tortát.
-Na inkább menjünk fel és pakoljunk.Holnap megyünk haza!-mondta Cast miközben felfelé menetelt a lépcsőn.
-Okééé-pattantam a hátára.
Na hát ezt nem kellett volna mert hátra estünk.
-Ááááá!-hallatszott az erőtlen hangom Castiel alól.
Szerencsémre le tudtam kaparni magamról. Lassan felcammogtunk az emeletre ahol Castiel előre ment a szobába mi meg ki mentünk az erkélyre Lilyvel kicsit levegőzni,beszélgetni.
-Nem hiszem el..Az anyám nem mondta el, hogy van egy bátyám aki tényleg a bátyám és csak arról a kis szőke hárpiáról bír szólni..-mérgelődtem
-Ne húzd fel magad!-nyugtatgatott
-Na mi van Shara csak nem elhagyott a te kis Castieled?! Hehe..Gyere ide vissza térhetsz Kentin bácsihoz.-szólt az ajtóban álló fiú
-Akkor se mennék vissza hozzád, ha te lennél az utolsó férfi a földön!
-Na nyugi te tüzes pipi..Grrrr.-lépett közelebb hozzám
-Tudod nem jártunk túl sokáig de még azt a pár napot is megbántam..-fújtam
-Hagyjad már magad te.. Mit játszod az agyad. Tudom, hogy szerettél!
-Óóó igen a "szerelem" az nálad is megy mivel már a kiscsoportól kezdve szerelmes vagy belém vagy is voltál..
-Pontosan csak voltam!-Helyeselt- De hiába mondod, hogy nem szeretsz már és ezzel a vöröskével takargatod magad, hogy "őt szereted" aha persze mindig is engem fogsz szeretni és ezen nem tudsz változtatni!
-Jaj Kentin nem akarom lerombolni a kis álomvilágod de én már soha többé nem fogok szerelmes lenni beléd és járni veled! De ha annyira ezt akarod hinni akkor hidd!-mondtam miközben egyre közelebb lépett hozzám Kentin
-Még, hogy nem akarsz járni velem..Még, hogy..Még, hogy nem szeretsz..NEM SZERETSZ MI?!!-ekkor ellökött, neki estem a korlátnak.-Mit képzelsz magadról te kis csitri azt hiszed, hogy majd én fogok könyörögni neked, hogy fogadj vissza..Na majd meglátjuk...
Szétnéztem és..nem láttam sehol Lilyt..
-Hol vagy Lily?! Miért nem segítesz nekem?-gondoltam magamban
Ekkor az én vörös ördögöm jelent meg az ajtóban. Kentin nem vette észre hisz a háta mögött volt.
-Te ugye nem képzeled azt, hogy egy ilyen szexi macsó mint én, újra vissza megy egy ilyen kis riherongyhoz mint te vagy...-Mondta mosolyogva Kentin
-Na mi van.. A kis szemüveges csíra bekeményített...-szólalt meg Castiel
-Hee.-fordult meg Kentin de mire szóét volna épp, hogy nem esett ki a korláton úgy telibe verte Castiel.
-Mit csinálsz ember?!-kérdezte Ken
-Vajon mit?! Meg védem a barátnőmet te eszement! Hogy képzeled, hogy itt le hordod mindennek mikor látszik rajtad, hogy még mindig szereted?!! Tudod megsúgom neked, hogy nem így kell hódítani a lányok köreiben! Főként nem a mások csajainál!! Te szerencsétlen mit képzelsz magadról, hogy így lehordod tudtommal te is jártál vele szóval befoghatod a szádat csicska gyerek!!-ordította vörös hercegem ekkor már mindenki ott állt mögötte.
-Nyugodj már meg ember..
-Nem nyugszom meg!! Gyere Shara!-ordította majd karon ragadott és bevitt a szobába.
Én leültem az ágyra és begubóztam úgy, hogy fogtam a fejem ahol fáj.
-Miért vérzik a fejed?!-lépett mellém Lily
-Mi?! Vérzik a feje?! Kinyírom esküszöm, hogy kinyírom azt a marhát!!-dühöngött Castiel már épp lépett volna ki az ajtón de én elkaptam a kezét.
-Bevertem a fejem mikor ellökött..Ne csinálj semmit hagyd majd elintézzük..Nyugi-néztem a szemébe. Láttam a dühöt izzó szemeibe.-Nyugi-öleltem át.
-Nem akarom, hogy bántson bárki is..Te az én ékszerem vagy...-csókolt meg
-Szeretlek
Este még elpakoltuk a cuccunkat. Hát vagy 20:00-körül kezdtük el és ...hát hajnali 1.körül fejeztük be a pakolást.
*Reggel*
Nagy nehezen keltem fel hisz tudtam, hogy nem mehetek haza hisz ott van anyu és az a marha.. Kitagadtak a családból így új lakóhelyet kell keressek. Castielel még friss a kapcsolatunk nem akarom elrontani azzal, hogy máris össze akarok költözni.
Gyorsan felöltöztünk majd indultunk is a vonathoz. Sajnos sokat kellett még várnunk még jött a busz de szerencsére végig ott volt Castiel mellettem mint valami harci kutya így esélye sem volt Kentinnek oda jönni. Lassan megérkezett a vonat mi meg felszálltunk. Elfoglaltuk a helyünket a négyes ülést. Csodák csodájára csatlakozott hozzánk Lily új barátja. Az út unalmas volt. Na jó nagyon de nagyon unalmas volt. Hisz hajnali 5-kor senkinek sincs kedve hülyéskedni, annál inkább aludni.
Lassan meg érkeztünk. Még mindig álmosak voltunk. Lily épp, hogy letudott kóvályogni a vonatról mert már indult. Először is párba kellett állnunk mint mikor mentünk. A tanár úr is csak röptébe végig nézett rajtunk majd mit sem törődve indultunk.
*Haza vezető úton*
-Jó volt a kirándulás-szólalt meg Castiel
-Igen..Örültem, hogy veled lehetek-néztem rá
-Szeretlek cica
-Én is szeretlek.
Ekkor megcsókolt az utca kellős közepén. Minket nem zavart csak azokat az idős hölgyeket akik megálltak mellettünk és elkezdtek karattyolni.
-Ezek a mai fiatalok!-nyamnyogott az egyik
-Gyere Irénke! A fiatalok elfoglalják a buszon a helyet gyere csak!-húzta el a másik.
Lassan a házunk elé értünk. Mély levegőt vettem. Végig gondoltam az egészet. Gyorsan bemegyek összepakolok és már megyek is. Na jó gondolat volt..de nem nagyon sikerült. Becsengettem mert zárat cseréltek. Brávó. Így már tényleg nem tudok itt lakni.Sajnálatomra anyám nyitotta ki az ajtót.
-Nem veszünk semmit-mosolygott
-Nem is vagyok eladó! Na engedj be és megyek is!-morogtam
-Hova ilyen sietősen kis hölgy?!-érdeklődött
-Nem mindegy az neked hisz ki tagadtál a családból!-ordítottam.
Erre minden lélek a házba az előtérhez közeledett. Ott volt a bátyám is.
-Hogy mit csináltam?!-kerekedett el a szeme
-Igen..Még az nap este mikor beszéltünk. Írtál egy SMS-t, hogy "Ha ilyen vagy a kis húgoddal akkor ne is gyere haza"!-morogtam
-Azt nem én írtam!!-sipákolta
-Akkor ki?!
-Én voltam!-morgott egy idős férfi gondolom az apám
-Hogy mit csináltál?!-ordította anyám
-Hogy beszélt a kishúgával?! Mit képzel ő magáról?!-háborodott fel
-És te mit képzelsz magadról, hogy kényedre kedvedre kitilthatsz mindenkit a családból?!-ordított
-Psszt..Shara..Psszt!-hallottam egy hangot..Arra felé néztem láttam..A bátyám volt az.
-Louis!-ugrottam a nyakába
-Shara!-ölelt meg
-Hogy bírod itt a kígyó veremben?!-kerekedett el a szemem
-Csak vacsorára jöttem utána megyek is haza.
-Micsoda?! Nem itt laksz?
-Dehogy. Vettem egy házat itt a közelben. Gondoltam, hogy ez lesz ezért jó pár szobás házat vettem magamnak.-mosolygott
-És befogadod a te édes kicsi hugicádat?-néztem rá boci szemekkel
-Természetesen!-ölelt át
-Na jó tudjátok mit mivel,hogy gondolom ti itt elidőztök én költözök! Megyek Louishoz. Ő legalább nem olyan bunkó mint itt egyesek!-mondtam majd felfutottam minden mozdíthatót sikerült átvinni a házba.
A ház..Hatalmas ház volt. Gyönyörű kerítés és gyep. A ház maga kívül fehér festékkel volt körül fogva és belül pedig a legtöbb szoba sárga színezetűek voltak. Ahogy beléptünk én elkezdtem futni fel az emeletre és..és.. volt összesen 6 szoba.
-Itt lehet aztán pizsama bulit tartani!-gondoltam magamban
Melyik az én szobám?-ordítottam
-Válassz egyet! De gyorsan mert pakolnánk be!
Meg is indultam az egyik szoba felé benyitottam. Persze, hogy a testvérem szobája volt az. Hatalmas kék falak és rajtuk női plakátok.
-Innen most menjünk!-mondtam halkan ugyan akkor kuncogva.